2017. október
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

A Cserhát éghajlata

A Cserhát (térkép bal felső része) éves középhőmérsékleti értékei 2005-ben, C°-ban, forrás:OMSZA nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klíma befolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az egyes kistájak, térségek közötti mezoklimatikus eltérések okai elsősorban a változatos domborzati viszonyokban keresendőek, melyen belül pl. a kitettség, a tengerszint feletti magasság meghatározó tényező.A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sok évi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. (Összehasonlításul: ez a köztudottan csapadékos és hűvös Alpokalja értékeivel azonos.) Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik, attól függően, hogy északabbi-keletebbi vagy délebbi kistáját vizsgáljuk a Cserhátvidéknek. Salgótarján tágabb környezetében 9 C° körül mozognak a sok évi átlag adatok, míg a délebbi fekvésű Cserhátalján vagy a Nógrádi-medencében már megközelíti a 10 C°-ot. Természetesen a hegyvidék magasabban fekvő területein (pl. Karancs, Tepke-csoport), 600 méter felett ezek az értékek már 6-8 C° között ingadoznak. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. Az első fagyos napok már október közepétől várhatóak és a fagymentes napok száma mindössze 170-180 nap között változik. Ebben fontos szerepet játszik, hogy az uralkodó nyugati légmozgás szélárnyékában fekvő táj, a domborzati adottságok Inverziós köd a Nógrádi-medencébenés a gyakran jelentkező őszi-téli fordított légrétegzettségi helyzet, az inverzió nyomán is, jelentős ködhajlammal rendelkezik. Tipikus jelenség pl. a Börzsönyben, hogy a Kemence-völgyön át nyugatról vagyis az Ipoly-völgy felől keletre tartva, a Nógrádi-medencére néző hegyoldalak már ködtengerben úsznak. Ezek a gyakran tartós ködmezők, jól kumulálják a bezárt hideg, fagyos levegőt, és hatást gyakorolonak az évi középhőmérséklet illetve a felhőzöttség, napsütéses órák számára is. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület.Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik.Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog. Területi és időbeni megoszlása a gyakori lokális csapadékgócok vonulása miatt - kisebb léptékben vizsgálva -szeszélyesen változó. Például a Felvidék magasabb hegyvonulatai felett születő feláramló, konvektív csapadék típusoknak (záporok, heves zivatarok, szupercellák stb.) jobban kitett Karancson az évi csapadékérték 650-700 mm között változik, de egyes években e fölött is alakulhatnak a mért adatok.A térség uralkodó széliránya az északnyugati-nyugati, de a mérések utóbbi időszakában gyakoribbá vált a délies komponens megjelenése is.