2017. október
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

A hegyvidékek kistájai

A Börzsönyt az eltérő értelmezésű tájföldrajzi megközelítések három vagy négy kistájra osztják fel, attól függően, hogy önállóan kezelik-e, a vulkáni kúpokkal jellemzett Nyugati- vagy más néven Délnyugati-Börzsönyt. A hegyvidék központi része a Magas-Börzsöny, melyet északon a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly folyó völgye, délen a Hosszú-völgy-Kóspallagi-medence-Szokolyai-medence vonal, keleten a Nógrádi-medence határol. A legmarkánsabb geomorfológiai eleme, a 12 km hosszúságú, ÉNy-DK, majd ÉK-DNy-i irányú főgerinc, mely a Godó-vártól(574 m), a Csóványoson(938 m), Nagy-Hideg-hegyen(864 m) át, a Nagy-Inóc(826 m)-Kis-Inóc (683 m) dél felé lealacsonyodó impozáns tömbjéig tart. A Magas-Börzsöny vulkáni kalderáját átréselő Csarna-patak szűk völgyét nyugatról szinte bástyaként kíséri, a Kemence és Nagybörzsöny között húzodó, É-D-i irányú, 8 km hosszú Nyugati-gerinc. Legmagasabb kiemelkedései a Holló-kő(685 m), a Vár-bükk(743 m), Lófarú(726 m), és a Magyar-hegy(714 m). E két gerincvonulat zárja közre hazánk egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlanát, melynek meghatározó tájképi eleme a főgerincből, a Fekete-völgy felé radiálisan összetartó patakok vize által felszabdalt bércek és völgyek sokasága. A Kemence-patak Ny-K-i irányú völgye választja el a Központi-Börzsönytől, az attól északra elterülő Északi-Börzsönyt. E táj jellegzetes felszínalaktani formája a Kemence-patak és a Nagy-völgyi-patak között húzódó Hegyhát vonulata, melynek jelentősebb kiemelkedései a Lopona-fő(545 m), a Bugyihó(634 m), Oszlopófő(600 m) és a Csurgó-fejezet(617 m). A Nagy-völgytől északra, az Ipoly felé fokozatosan lealacsonyodó, erősen felszabdalt domborzatú, kisebb tszf. magasságú hegyvonulatok jellemzik a tájat, melyek a Börzsöny legkevésbé bolygatott területei közé tartoznak. A Magas-Börzsönytől a Szokolyai-, Kóspallagi-, Márainosztrai-medencék választják el a Déli-Börzsönyt, melyet nyugaton a Bőszobi- és Medresz-patak völgye, keleten a Katalin-völgy míg délen a Duna határol. Az alapvetően kis átlag magasságú terület legimpozánsabb hegycsúcsai, a Szent-Mihály-hegy(484 m)-Hegyes-tető(482 m) Dunakanyar felé meredeken mélybe zökkenő hegycsoportja. A Bőszobi- és Medresz-patakok völgyétől nyugatra elterülő, északon a Hosszú-völgy, nyugaton az Ipoly folyó völgye és délen a Duna által határolt Nyugati- vagy Délnyugati-Börzsöny, a páratlan és eltérő jellegű tájképi értéket jelentő, önállóan kiemelkedő vulkáni kúpok nyomán, megérdemelné a külön kistájbesorolást.A jelenleg érvényes tájföldrajzi nomenklatúra azonban a Dél-Börzsönyhöz sorolja. E terület legszebb hegycsúcsai a kettős kúpú Nagy-Galla(479 m), a Nagy-Koppány(549 m), illetve a Nagy-Sas-hegy (609 m)-Sós-hegy(584 m)-Kopasz-hegy(539 m) vonulat.